Matrac választás gyógytornász szemével

Bevezető:
A hozzám fordulók gyakori problémája a reggeli ébredésnél, felkelésnél beköszönő deréki-, háti-, vagy nyaki fájdalom amelyet leginkább a merevség, kötöttség, húzó fájdalom jellemez. Sokszor ez csak időszakosan jelentkezik, de van akinél hosszabb ideje, erősebben, vagy gyengébben de szinte állandó kísérője a reggeleknek. A legfurcsább az amikor valaki speciális, kifejezetten a gerincproblémákkal küzdő embereknek kínált gyógymatrac vétele után számol be továbbra is fennálló panaszokról, vagy éppen az új matrac használata óta jelentkező kellemetlen érzésekről.
Ennek elkerüléséhez szeretnék néhány javaslatot, gondolatot hozzá fűzni szakmai szemmel, amivel remélem segítek néhány a fentiekben leírt tünetekkel jelentkezőnek megoldást találni.

A gerinc problémái:
Általánosságban megközelítve a dolgot beszélünk olyan gerincbetegségről, degenerációról, amely a csigolyák felszínét, a csigolyák közötti porckorongot, vagy az izomegyensúly megbomlását, végül ezen hármas egység együttes elváltozását eredményezik. Ez járhat a terhelhetőség csökkenésével, diszkomfort érzéssel, de alakulhat gyengébben vagy erősebben deréki vagy háti fájdalommá is, ami már a mindennapokat is befolyásolja.
Mint minden betegségnél itt is nagyon fontos a regeneráció, ehhez pedig megfelelő mennyiségű, minőségi alvás is szükséges. Alvás közben az izmok ellazulnak, az anyagcsere lelassul,  a vízszintes helyzettől a porckorongok folyadékkal feltöltődnek, jó esetben az egész test tehermentesedik, pihen.
Ha az alvás kevés, vagy feszült annak oka lehet a nem megfelelő fekhely is. Az hogy ki milyen széles ágyon, milyen pózban érzi jónak az alvását egyénileg változik, de ha már van egy alap probléma ami a gerincet érinti akkor azt nagyon is figyelembe kell venni.

Különbségek:
A gerincet érintő szerkezeti elváltozásoknál krónikus esetben egy olyan az anatómiai helyzettől eltérő, megváltozott struktúra alakul ki ami különbséget tesz a fekhely helyes megválasztása esetén is.
Krónikus gerincbetegeknél különböző rögzült tartás és gerinchelyzet alakulhat ki attól függően, hogy mi az oka a betegségének, illetve hogy mennyire tudtak az izmok rugalmasak maradni, vagy tónusban maradni.
Típusa szerint van olyan Beteg akinek merevvé, kötötté, rugalmatlanná vált a törzse, a gerince kiegyenesedett, a mozgások korlátozottak, háton-, hason-, és oldalfekvésben is csak minimális az egyes szakaszok mozgásterjedelme. A legegyszerűbb tesztje az effajta gerincnek a domborítás, homorítás gyakorlása. Ennél a mozgásnál ugyanis látható és érezhető is, hogy a deréki és a nyaki szakasz is mindkét irányba kötött, vagy mindkét irányban csak enyhén mozgatható.
A másik típus a nagyon laza ízületű, gerincet jól mozgatni tudó csoport, de az ízületek körüli izmok gyengék, általában vékony, törékeny típus. Jellemezheti még a térdek hátra hajlása álláskor, illetve a vállak könnyű mozgása, forgása, a vállízület szinte kiemelkedhet a helyéről hátraforduláskor nyújtott kézzel, vagy kulcsoláskor a törzs mögött.
A harmadik fajtája a gerinc elváltozásainak a fokozott deréki homorulat és az e melé társuló  fokozott háti domborulat. Ez a szerkezet is kötött, merev, előre hajoláskor a gerinc mereven dől, a derék vonala nem, vagy csak kicsit változik.

A fentiekben megemlített három típust leginkább az izomállapot szempontjából érdemes elkülöníteni kötött, merev, vagy laza, tónusvesztett izomzatra. Az izomállapot felismerése segíti végeredményben a helyes matrac mellett döntést, a jó alátámasztás kiválasztását!
A merev, kiegyenesedett gerincű, kötött izomzatú, a törzs mozgásában korlátozott személyeknek a kemény, többrétegű, de merev alátámasztást is tartalmazó matracot ajánlanám. A szivacs legyen kemény, kézzel is csak erővel benyomható. A matrac vastagsága mindegy, a lényeg a keményebb alátámasztás. A merev, kiegyenesedett gerincű emberek általában háton fekszenek, az ehhez megfelelő nyak-, fej alátámasztás is fontos (Egy leleményes lakberendezési áruház már gyárt a fekvő pozíciókhoz külön megfelelő párnákat- IKEA) A gerinc csontos szerkezetét a kemény alátámasztás megtartja, az izmok úgy tudnak ellazulni, hogy eközben nem nyúlnak a megszokott állapotukhoz képest túl, így felkeléskor nem érzik úgy magát az ember, mintha megkínozták volna.
A másik két típust egy csoportba sorolnám matracválasztáshoz. Puha, a test vonalát követő, úgynevezett memóriahabos többrétegű matracot javasolnék. Ez a gerinc és a test vonalát olyan formán követi ami mindenkinek személyre szabott, hiba tehát nem lehet. A kellemesen puha, de mégis alátámasztó rétegek és a szivacs a laza ízületeket gyengéden fogja alá, a csontos részeket nem nyomja, így szabad utat ad az anyagcserének. A deréki és háti ívben is fokozott személyek pedig a legmegfelelőbb alátámasztást kapják, és háton fekvésnél sem lóg a levegőben a derekuk, vagy oldalfekvésben sem húzódik le a törzsük kellemetlen, szokatlan irányba.
A reggelek így könnyebbek lehetnek, a napok pedig energikusabban telhetnek el.  Egy szakember által végzett vizsgálat segít kideríteni melyik típusba tartozunk, így könnyebb olyan fekhelyet biztosítani magunknak ami hosszú távon megőrizni a jó állapotot, vagy segíti a meglévő problémák kezelését!

Kellemes, nyugodt alvást, és feltöltődéssel induló szép napokat kívánok mindenkinek!

Pap Andrea
andrea@papandrea.hu
www.papandrea.hu

Krónikus vállfájdalom

Bevezető:
Nagyon gyakori tünet a vállban tompán, majd egyre erősebben kialakuló kellemetlen érzés,  amely később állandó égő, szúró, pattogó, majd terhelésre és karemelésre fokozódó fájdalmát okozza. Határozott akadályt jelent a mozgásban, mindennapokban, sportolásban egyaránt. Nem arról a fájdalomról és mozgásbeli problémáról beszélek most ami törés, vagy műtét után alakul ki a vállban, hanem arról a fajta vállproblémáról ami úgy szoktak jellemezni Pácienseim amikor az okáról beszélünk, hogy “egyszer csak elkezdődött”.

Vállmozgások:
Általában a kar mozgásai és a vállízület igénybe vétele munka és mindennapok függvénye. Van aki íróasztalnál ül és szinte észre sem veszi, hogy vállának mozgásterjedelme nem kihasznált, vagy azt hogy már be is szűkült. Van aki pakol és ezért sokszor végez karemelést, nyújtózást, ebben az esetben viszont rögtön feltűnik egy fájdalom vagy probléma, de talán gyorsabban is kezelésre kerül, hiszen szükséges az állapot helyreállítása a napi tevékenységhez. A napi ingadozás is megfigyelhető, van aki reggel, van aki délután, vagy estére érzi a tünetek felerősödését. Ez már általában utalhat is a kialakulás okára!

Állapotfelmérés:
Ezen esetben is, mint általában minden terápiánál és gyógytornánál érdemes megkeresni, vagy körvonalazni az okokat!
A mozgás vizsgálatánál a mozgásbeszűkülés mértékétől és irányától függően az érintett izom, vagy izomcsoport meghatározható, ahogyan az is, hogy a tünetek mire erősödnek, vagy enyhülnek. Általában a vállmagasság fölé emelés,vagy visszaengedése a karnak onnan, illetve az előre vagy hátra forgatás a vállban okoz húzó, fájó érzést, de jelentkezhet az ízület “bicsaklása” vagy erőteljes pattogása is. Kar emelésekor, mivel a részek egymással összefüggenek a nyaki szakaszban, vagy a karba lefelé sugározhatnak zsibbadással, vagy húzódással kapcsolatos érzések.

Gyógytorna:
Általában a váll körüli izomzatban valamelyik izom ínhüvelyének kónikus gyulladása, vagy ennek lezajlása utáni ín megvastagodás, vagy az ízfelszínek felrostozódása, kopása (arthrózis) okozza a kezelendő állapotot. Jelentkezhet csupán egy enyhe bizonytalan érzés a vállmozgások közben kifejezetten a vállban égő érzésként. Jelentkezhet mozgás közben erős fájdalomként a vállban bizonyos (általában felemelő) mozdulatra, vagy fájdalom nélkül pattogással, kattogással a vállízületben.
A gyógytorna minden esetben nagyjából egyformán kezdődik. Az adott terület nyújtása, kimozgatása, manuálterápiája, aktív-passzív mozgatása az első lépés. Természetesen ez csak akkor lehet, ha a terület nincs gyulladásban. Gyulladt, akut esetben először annak lecsillapodását kell elérni (gyógyszer, gyógyhatású készítmények, pihentetés) majd utána kapcsolódhat be a mozgásterápia.
A fájdalmas váll a mozgatás elhanyagolása miatt általában már csapott és petyhüdtebb izomzatú, kevésbé terhelhető, elgyengült. Ezért a kimozgatásos első fázis után mielőbb az erősítést és a tonizálást is   be kell kapcsolni a mozgássorba!
Lentről a kezek felől indítjuk az erősítő gyakorlatokat a kéz, csukló, könyök majd a váll gyakorlataival amiket később eszközökkel, súlyokkal, mozgást könnyítő, vagy épp ellenállást képező eszközös gyakorlatokkal színesítünk!
A cél visszakapni a megfelelő mozgásterjedelmet, megszüntetni a fájdalmat. Rendszeresen végzett, jól összeállított gyógytorna gyakorlatsor ezt általában segíti, irányítja és eredményeket hoz!

Fontos:
Krónikus vállfájdalom, illetve mozgásbeszűkülés esetén az első fázisként említett manuálterápia nagyon lényeges, megalapozó része a kezelésnek és bázisa  a gyógyulás elősegítésének! A továbbiakban végzett mozgások fokozatosan felépített elemeket tartalmaznak amik személyre szabott esetben jelentenek igazán hatékony terápiát! Az interneten illetve gyógyászati boltokban kapható CD-k, DVD-k az én véleményem szerint jók és használhatóak a váll mozgásainak fokozására és a javulás elősegítésére, de általában nem elegendőek. Szakember által végzett állapotfelmérés és gyógytorna összeállítása a leginkább hatékony és célirányos. Túl későn elkezdett megfelelő mozgásterápia a váll mozgásának maradandó beszűkülését, fájdalom állandósulását, vagy rendszeres visszatértét jelentheti! Lépjünk időben a gyógyulásért!

Szép napokat és a borús időt elriasztó nagy mosolyokat kívánok!

Pap Andrea
andrea@papandrea.hu
www.papandrea.hu

Magas vérnyomás és gyógytorna

Bevezető:
Talán az egyik legnagyobb körültekintést, felmérést és megalapozást igénylő területe a gyógytornának a kardiális rendszerrel összefüggő betegségek, tünetek, problémák köre. A szív-, és keringési rendszer működésének pontos ismerete, valamint az állandó állapotfelmérés és folyamatos manuális, vagy műszeres mérések nélkül nem is lehetne biztonsággal kezelni az adott betegségcsoportot.  Ha mégis, akkor olyan problémák, súlyosabb, vagy kevésbé súlyos, de mégis elbizonytalanító tünetek jelentkeznének a gyógytorna alatt ami a későbbiekben megkérdőjelezné a gyógytorna hatékonyságát, vagy hosszú távú eredményességét. Mivel a szív-és keringési betegségek témakörébe nagyon sok, gyógytorna által is kezelt eset tartozik, ezért én a címben is szereplő és gyakran kontraindikációként is emlegetett magas vérnyomásról írnék az alábbiakban remélhetőleg sok újabb hasznos információval teli mondatot!

Magas vérnyomás:
A szakkönyvek szerint a normál vérnyomás 130/80, 140/90 Hgmm amit higanyos, vagy digitális vérnyomásmérővel mérhetünk. A normál pulzus 75/perc. Kiegészítésképpen megjegyezném, hogy több helyen olvastam, a mai felgyorsult élet és civilizációs ártalom (túlterheltség, stressz) miatt a normál vérnyomás és pulzusszám még ennél kicsit magasabb értékeknél is elfogadható, de ez csak személyre szabott esetben és rendszeres mérés mellett stabil értékekkel jogos.
Ha diagnosztizálják a kóros magas vérnyomást, érvizsgálattal, keringést megfigyelő vizsgálatokkal is úgy ítélik meg hogy az erek állapota, az érfal rugalmatlansága és a szervezetet is terhelő,  negatív tünetekkel jelentkező hipertónia áll fenn, akkor megkezdik az elsősorban gyógyszeres kezelést. Itt is az a cél, mint a legtöbb esetben, hogy kialakítsanak egy olyan stabil, a mindennapokat újra visszahozó állapotot, ami után a kialakított állapot a betegség előttihez a legközelebbi.
A magas vérnyomás egy olyan betegség és tünetcsoport ami sokszor észrevétlenül, hosszú ideig megbújva maradhat. Nem jelzi más, csak időnkénti fejfájás, rossz közérzet, szédülés. Családi halmozódás gyakran előfordul, de kialakulhat enélkül is a mindennapi ártalmak, vagy egészségtelen életvitel kapcsán. Oka lehet a rendszert működtető hormonális elváltozások miatt, de okozhatja például a dohányzás, vagy elhízás miatti érfal elváltozás, meszesedés is.

Gyógytornája:
Abban az esetben, ha a probléma gyökere életviteli szempont miatt alakul ki, akkor külön magyarázat sem szükséges annak belátásához, mennyiben járulhat hozzá a gyógytorna, a személyre kialakított mozgásprogram a gyógyuláshoz, az életminőség javításához. A betegség enyhébb formájában azt javasolnám, hogy a gyógytorna és a mozgás előzze meg a  gyógyszeres kezelést, mert lehet, hogy már önmagában ez is elég a stabil eredmény eléréséhez. Súlyosabb esetben, vagy ingadozóbb kóros vérnyomásértékeknél a mozgásterápia elengedhetetlen kiegészítője a sikeres terápiának!
A gyógytorna mindig alapos kikérdezéssel, az orvosi papírok figyelmes átolvasásával, állapotfelméréssel kezdődik. Az első pár alkalommal alapozó, pulzus és/vagy vérnyomáskontrollal végzett gyógytorna órák felépítése a fontos. A jó közérzet már önmagában eredmény, de ha szükséges a testsúly egyensúlyba hozás, az erősítés és az állóképesség-  terhelhetőség fokozása a legvégső cél!
Egy izomzatában megerősödött, állóképességében fokozódott test sokkal rugalmasabban kezeli a keringés változását, egy jó állapotú izomzat segíti az erek simaizmainak munkáját, a szükséges gyógyszeres terápia pedig tartósabb és sikeresebb lehet ha külsőleg is megerősített szerkezetre alkalmazzák!

Tanácsok:
Családi halmozódás, túlsúly, vagy dohányzás esetén már megelőzésképp, prevencióban is ajánlom olyan kardiális tréning elkezdését, amely a testet és a szívet valamint a keringést karban tartja, edzi, fejleszti. Ha a betegség kialakulásáért a hormonális rendszer felelős akkor mielőbb gyógyszeres kezelés és mellette a gyógytorna javasolt, hogy a későbbi romlás elkerülhető legyen, illetve hogy az állapot javíthatóvá váljon és a gyógyszert későbbiekben csökkenteni, vagy elhagyni lehessen!

A magas vérnyomás nem kontraindikációja a gyógytornának!  A rosszullétek, vagy bizonytalanság miatt elkerült mozgás épp olyan ártalmas mint maga a betegség! Ha a kezelés hiányos akkor pedig csak még több probléma forrása lehet majd a későbbiekben!

Mindenkinek jó tornázást és szép napokat kívánok!

Pap Andrea
andrea@papandrea.hu
www.papandrea.hu

Teljes kezelés

Bevezető:
Amikor valamelyik végtag, vagy testünk adott része, területe sérül, akár hirtelen, baleset következtében, vagy lassabb folyamattal, túlterhelés, deformitás következtében a diagnózis felállítása után a terápia általában csak az adott végtagra, test –  területre kezdődik el. Maga a kezelés, legyen az borogatás, gyógytorna, vagy bármilyen foglalkozás az esetek többségében lokálisan az adott problémára indul, majd sajnos ezzel is ér véget. Pedig egy terület sérülésekor a többi rész működése, érintettsége, használata is változik, gyengülhet, túlterhelődhet, a testkép megváltozása miatt a szerkezet átalakulhat. Szeretnék most az alábbiakban arról írni egy kicsit, mit is jelent bizonyos esetekben a sérült oldal, végtag kiesése, időszakos, vagy akár hosszú távú, maradandó funkció változása miatt az “ép” területek használatának megváltozása, vagy az ép funkciójú testtájak elhanyagolása a gyógyulás alatt.

Esetek:
Ha például egy alsó végtagi sérülés miatt (csípő, vagy térd törése) az érintett végtag rögzítésbe kerül, az utasítás általában úgy hangzik, hogy a rögzítés idejére tehermentesítés (járógipsznél részlegesen), óvatosság, leginkább tehermentesítés javasolt, majd  a rögzítés levétele után a terápia, mozgásterápia, gyógytorna megkezdése javasolt. Na, igen, ez jól is van így , de csak az érintett végtag szempontjából…vajon mi történik eközben a másik oldalon? Az ép oldal a megváltozott testtartás, mozgásminták, testkép miatt eleve érintetté válik, ha pedig a kevesebb mozgást is hozzá tesszük, akkor még le is gyengül! Hosszabb ideig tartó gipszhordás, rehabilitáció esetében mindig fontos szem előtt tartani, az ép oldal fokozottabb igénybevételét, a nagyobb súlyt amit tartani kell egy oldalon, és azt, hogy a mozgás és az aktivitás csökken, beszűkül. Ilyenkor először is a kondíció megtartásához, majd a nagyobb terhelés miatti felerősítéshez elengedhetetlen egy olyan személyre és végtagra szabott gyakorlatsor összeállítása szakemberrel, ami a továbbiakban felmerülő változásokhoz jól alakítja a használatban lévő végtag izomzatát és erejét!
Konkrét példával élve; traumás sérülés utáni csípőműtét hosszú és lassú gyógyulási folyamattal jár ami alatt csak fokozatosan növelhető az érintett oldal terhelése. Ilyenkor a mankózás és az aszimmetrikus terhelés miatt nem is csak a másik láb, hanem még a gerinc és a kar, váll izomzata is érintetté válik, A kevesebb mozgás miatt a comb izomzata szinte azonnal apadni kezd (mindkét combon!), ráadásul a testtartás változása, valamint a fent említett aktivitás csökkenés miatt a gerinc körüli izmok és törzsizmok is hamar veszítenek tónusukból. Ha nem tartjuk karban a “meglévő” területeket akkor sajnos olyan problémák is előjöhetnek, amik addig egyáltalán nem voltak jelen (derékfájás, váll fájdalma, másik oldali térd, vagy boka fájdalma)

Felső végtag sérülése esetén; például egy közlekedési baleset során eltörött csukló gyógyulása olyan hosszabb időtartam ami alatt a másik kéz, kar, váll izmai már elfáradhatnak, az ízületek túlterhelődhetnek, ha nincsenek a fokozott terhelésre felkészítve! A váll izomzata mindkét oldalon feszesebbé válhat, ami aztán a nyakizmokat is érintheti ezzel okozva nyak-, vagy fej fájdalmat.

Nagyon fontos a törzsizomzat megtartása hosszabban tartó gyógyulásnál, mert ha csak az adott részre koncentrálunk akkor mire az meggyógyul jöhet valami más elő, amire nem is számított a Beteg.

Gyógytorna a “jó” oldalra is:
Fontos megemlíteni, hogy a gyógytornának még az ép oldalra is személyre szabottnak, szakember által összeállítottnak kell lennie, mert egy felületes átmozgatás, vagy nem elég hatékony erősítés sajnos nem fogja meghozni a várt eredményt! Az egész test átmozgatása, felkészítése szükséges. Sok esetben talán furcsán hangozhat, hogy egy alsó végtagi sérüléshez miért mozgatjuk meg a vállat, de ha figyelembe vesszük azt, hogy a mankózás egy hirtelen jött plusz terhelés a testnek amire nem volt felkészülve akkor már érthető, mit is szeretnénk elkerülni a tornával!

Minden gyógyulónak kívánok gyógytornával, felerősödéssel eltöltött aktív napokat, még akkor is ha a sérült oldal mozgatása egyelőre kimarad a gyakorlatsorból!

Pap Andrea – Gyógytorna
andrea@papandrea.hu
www.papandrea.hu

A kéz gyógytornája

Bevezető:
A mozgásszervi problémák gyógytorna kezelésénél általában a nagymozgások,  nagyízületek, az erőnlét és az általános állapot javításával foglalkozunk elsőként. A finommozgásokkal, a kisízületekkel akkor kezdünk el határozottabban foglalkozni amikor a terápia megalapozása, a mozgások fejlesztése, az izmok erősítése már elkezdődött, megalapozódott, bevésődött. A leggyakrabban a kéz kisízületeinek, mozgásának, finommanipulációjának tornáztatásával találkozunk. Mivel a kéz munkája mind az életminőség, mind az önellátás szempontjából nagyon fontos, ezért célirányos és minél több eredményt hozó gyógytornája elengedhetetlen, és ennek befejezéséig  a terápia befejezése nem ajánlott!

Kéz betegségei:
A kézzel kapcsolatos tünetegyüttesek több területről származhatnak. Okozhatja közvetlenül a kéz betegsége, pl: Rheumatoid Arthritis kéz érintettsége, de közvetett is, mint a nyaki gerinc degeneratív elváltozása következtében kialakult idegi problémák lesugárzásaként. A kéz formája is sok esetben elváltozhat, ez nem csak esztétikai problémát, hanem a megváltozott szerkezet miatti izom-, ín és idegi eredetű tünetek miatti fogás, erőnlét, vagy érzésbeli kieséseket, elváltozásokat okozza. Az önállóan előforduló bőr-, vagy körömelváltozások általában nem okoznak komolyabb mozgásszervi tünetet, de ha társbetegségként, vagy a betegség velejárójaként alakulnak ki akkor fontos szem előtt tartani, mert befolyásolhatja, lelassíthatja  a terápia menetét, vagy a terápia során alkalmazott eljárások rosszabbá tehetik a bőrtüneteket!

Kéz terápiája:
Függően az alapbetegségtől, ez esetben is, mint a többi területen, vagy a nagyobb ízületeknél a gyógytorna változatos és több irányú lehetőségeit érdemes kihasználni a leghatékonyabb gyógyulás érdekében! A torna,  masszázs és elektromos kezelések komplex használatával gyorsabb, jobb és tartósabb eredményre számíthatunk!
Általánosságban elmondható, hogy először az adott ízület kimozgatására, az izmok rugalmasságának helyreállítására, majd a mozgás fenntartására, erőnlét fokozására kell törekedni! Jól jöhet (amennyiben nincs bőrtünet) a terület masszázskezelése az ujjak, kéztő, vagy csukló ízületeinek óvatos átmozgatása mellett. Az elektromos kezelés a gyógytorna első szakaszában segít az izmok anyagcseréjének javításában, ezáltal a gyógyulás megalapozásában. Arra nagyon oda kell figyelni, hogy amennyiben paresztézia (érzékelés megváltozás), vagy hipesztézia (érzéscsökkenés, kiesés) van jelen a fizikoterápiás eljárások (elektromos kezelés) vagy a masszázs is óvatosabban történjen, hogy véletlen se okozhassunk további károsodást, vagy később jelentkező fájdalmat!

Külön meg kell említenem, hogy bizonyos betegségcsoportoknál a kéz tremorja (remegése) is előfordulhat. Ebben az esetben a kéz szelektív tornáján kívül nagyon fontos helyreállítani a koordináció és az ujj-, illetve karhasználat! A remegés miatt a Beteg nem használja az érintett oldalt, vagy csak a legkevesebb mozgást használja ki. Ettől a kéz, később az egész végtag funkciója romlik, a tremoros oldalon az akaratlagos mozgások minimálisra csökkennek, a testképből is lassan kizáródhat. Ilyenkor a gyógytornász feladata olyan gyakorlatsor kidolgozása ami a célirányos, átmozgató, erőnlét fokozó torna mellett olyan mozgások gyakoroltatása is fontos amiket a mindennapi életben is tud alkalmazni a Beteg és amelyek segítenek az érintett oldal minél inkább visszakapja szerepét.

A kéz gyógytornája nagyon fontos és alaposságot, odafigyelést igénylő feladat! Az elsődleges feladat mindig a legérintettebb kisízületek feltérképezése, a mozgathatóság, terhelhetőség felmérése, majd kis lépésekkel, fokozatosan a legideálisabb terápia felépítése, hogy később az állapot stabilan, a fogó-, szorító-, és finommanipulációs képesség  a mindennapokba visszatérhessen, funkciója sokáig stabilan megtartható legyen!

Pap Andrea
andrea@papandrea.hu
www.papandrea.hu

Kérdések és válaszok!

Bevezető:
Újabb kérdéscsomagom van, remélem  a válaszok ismét hasznos információkkal segítenek majd!

1) Jobb csípőmben arthrosist állapítottak meg, csípőműtétre várok. Tudok e tenni addig is valamit, hogy karban tartsam az izmaimat, illetve hogy a bal csípőm romlását megakadályozzam?
Nagyon fontos ilyen esetben a már érintett ízület körüli izmok célirányos gyógytornája. Azt nem tudom milyen műtét lesz ez, de mindenféleképpen érdemes az izmok (csípő, alsó végtag, törzs) átmozgató és erősítő tornája! Műtét esetén a sebgyógyulás és a rehabilitáció is gyorsabb, ha karban tartottak az izmok. Ugyanígy a másik oldali ízület és izmok edzése is fontos, mert nagyobb terhelés nehezedik rá, illetve azért hogy ne az jobb oldali csípő sorsára jusson a bal is! Kizárólag szakembertől kapott, személyre szabott tornaleírást javaslok, mert fontos hogy a terhelés, és az ízületi mozgásterjedelem is jól megválasztott legyen! Ha nem így történik, az csak további bajt okozhat!

2) Menyi idő hagyható ki két edzés között, amikor még ugyanott folytathatom ahol befejeztem?
Általánosságban úgy fogalmaznék, hogy kb 2 hét. Ez azonban nagyban függ az edzésformától amit végeztél, a kondíciódtól, és attól, hogy mivel töltöd azt a  két hetet. Ha vízparti pihenés, lustálkodás, “üresjárat” a terv akkor inkább vegyél vissza az újra kezdésnél, hamar visszarázódsz majd, de óvatosan kell nekilendülni az ízületek épsége érdekében, illetve amíg az izmok újra visszaállnak a mozgásra, rendszeres tornára. Ha edzésben voltál, akkor jobb, ha még csak most kezdtél tornázni akkor kicsit rosszabb állapotra számíthatsz , bárhogy is van, mindig óvatosan kezdj neki!  Valószínűleg Te sem szereted ha szabadság után egy halom robotolni való vár, lassan rázódsz vissza. Ezt tartsd szem előtt a mozgásnál is!

3)Fáj a vállam egy régebbi sérülés miatt. A mozgásom jó, csak néha az izmaimat érzem, meg vállkörzésnél az ízületet. Mit javasolsz, mit csináljak?
A rendszeres mozgáson túl, mivel azt mondod a mozgások jók, krémet javasolnék kiegészítésként. Ajánlom az Inno Rheuma, vagy a Rozmaring krémet, de jó lehet egy mentolos masszázskrém is. Ezeket, vagyis ezek közül valamelyiket napi szinten bedörzsölve, az izmokba jól belekenve a  fájdalom csillapodására az izmok rugalmasodására számíthatsz!

4)Milyen gyakorlatok a legjobbak egyensúlyfejlesztésre?
“kutyaharapást szőrével”  a mottó. Egyensúly fejlesztésére olyan gyakorlatok alkalmazhatóak leginkább amik az egyensúlyi bizonytalanság előhívásával járnak. Állásban, járásban, illetve az egyensúlyt kibillentő torna eszközökkel történő szakember által összeállított gyakorlatsor hozhat eredményt. Ez attól is függ persze, hogy mi az oka a tünetnek. Ha súlyosabb, központi idegrendszert érintő betegség az alapja, akkor nehezebb egy kicsit a dolog, de ha egyéb bizonytalanság, vagy hosszas fekvés miatt alakult ki az egyensúlyi probléma akkor egy jól megválasztott gyógytorna kezeléssel visszaépíthető, erősíthető az egyensúly érzete!

Várom az újabb kérdéseket, csokorba gyűjtve adom rá a válaszokat!Mindenkinek mozgással, tornával teli napokat kívánok!

Pap Andrea
andrea@papandrea.hu
www.papandrea.hu

Fejfájás kezelése gyógytornával

Bevezető:
A fejfájás nagyon különböző problémákból eredhet, leginkább az agynyomás változásához, vagy érrendszeri betegségekhez kötik a problémát. Elég ritkán kerül elsőként az okok közé olyan ízületi elváltozások gyanúja amik a szerkezet megváltozott állapota miatt, az izomegyensúly felborulásának okozójaként, vagy a fájdalom miatti mozgásszegénység, merev tartás eredményeként rendszeresen visszatérő, a mindennapokat erősen befolyásoló fejfájást okozhat!

A fejfását okozó ízületi problémák:
Leggyakoribb a helytelen tartás miatt kialakuló vállövi, nyaki merevség amely létrehozza az izmok merevségét, az egyre inkább beszűkülő vállövi, nyaki mozgást, emiatt az erek nyomás alá kerülnek, kevesebb oxigéndús vér jut az agyba, ráadásul az erek falának rugalmassága is csökken, ettől pedig a probléma állandósul. Mivel egyre merevebb a  szerkezet és az izomzat a fejfájás egyre kisebb behatásra, egyre gyorsabban, majd egyre makacsabbul fog jelentkezni. Ha az izmok rugalmassága csökken, a nyak és a fej tartása megváltozik, lehet, hogy valamelyik oldalra el is húzódik, a vállak közül valamelyik magasabbra kerül. Ilyen alap helyzetben már elég egy rövid ülés a számítógép előtt, vagy olvasás lehajtott fejjel, vagy autóvezetés kicsit hosszabb távon és máris kezdődik az először tompa, enyhe nyomás a fejben ami majd erősödik.

Terápia gyógytornával:
A leghatékonyabb mozgásterápiának tapasztalatom szerint a nyak, váll-, vállöv ízületeinek célirányos átmozgató tornája bizonyult! Nagyon fontos, hogy az aktív mozgásterápia kiegészíthető manuális passzív technikákkal amit a gyógytornász a nyak és a váll átmozgató, mobilizációs technikáival segíthet elő! A gyógytornát segíthetik olyan gerinctornát támogató eszközök, mint például gumiszalag, és gimnasztikai labda (óriáslabda).
A tornát érdemes nyújtó gyakorlatokkal és légzőgyakorlatokkal kezdeni, majd a gerinc és a nyak-, fej szelektív tornájával folytatni. Ne sajnáljuk az időt arra, hogy a fej helyes tartását, a törzs egyenes, jól beállított helyzetét elsajátítsuk, illetve hogy a lazítást jól elvégezzük és hogy a lazító technikák gyakorlása után ez a lazulás tényleg érződjön. Merev, kötött szerkezet tornáztatása bizonyos esetekben még kárt is okozhat, mert további kötöttséget, majd ezzel járó fájdalmat eredményezhet! Éppen ezért a szakember véleményét és jól kiépített terápiáját érdemes pontosan követni, mert csak így érhető el a kívánt eredmény!

Legfontosabb gyakorlatok:
A torna elemei olyan háton-, hasonfekvő gyakorlatok, négykézláb helyzetben, majd nagylabdán ülésben végzett gerinc átmozgató mozdulatokkal amik elindítják az izmok lazítását, ennek eredményeként pedig a vér áramlásának fokozását. Fontos a váll lazítása, az, hogy tudatosan kialakítva a helyes tartást a nyakat megnyújtva, a vállakat lehúzva, a lapockákat hátra húzva tartsuk, majd ez lassan, észrevétlenül válik automatikussá. A felső végtag gyakorlatai elsősorban a vállat lehúzó, lefelé nyújtózó gyakorlatok legyenek. A tornasor végén a nyak szelektív tornája , megfelelő, pontos átmozgatás ajánlott, legvégül pedig mély levegővételekkel légzőgyakorlat zárja gyakorlatláncot!
Éjszakára anatómiai párnán fekvés megelőzi a panaszok erősödését és segíti a torna eredményességét! A “minden mindennel összefügg elve” ezen probléma esetén is működik, ha azt tapasztalja a Páciens, hogy éjszaka fogát összeszorítja, csikorgatja, vagy fájó rágóízülettel ébred, esetleg fogászati problémái vannak amiatt, hogy akár napközben észrevétlenül, vagy éjjel alvás közben a fogait összeszorítja számolhatunk már látatlanban is a nyaki merevséggel, később akár fejfájással is!

Napi 15 perc jól kialakított nyaktornával már sokat tehet a fejfájások számának csökkentéséért, vagy megszüntetéséért!

Pap Andrea
andrea@papandrea.hu
www.papandrea.hu

Állás, járás előkészítése

Bevezető:
Szakmám legcsodálatosabb pillanata talán amikor hosszú betegség, gyengeség, fekvés, mozgáskorlátozottság után a Betegemmel közös munkánk eredményeként bekövetkezik az új “első lépés”. A fej a magasba kerül, az arc előre néz, a törzs végre kiegyenesedik! Mély lélegzet járja át a tüdőt, elindulnak a lábak, a bizonytalan, majd egyre stabilabb első lépések mögött azonban komoly elő-és felkészítő munka áll!

Előkészítés:
A járás , állás képességének elvesztése sok különböző probléma okán adódhat. Teljesség igénye nélkül néhány példa: STROKE, perifériás idegbénulás, gerincsérv miatti alsó végtag működési problémák, törés utáni hosszan tartó rögzítést követően. A betegség súlyossága illetve az emiatti fekvés, mozgáskorlátozottság időtartama természetesen nem mindegy, a rehabilitáció szempontjából fontos milyen hosszú ideje tart az inaktivitás a végtagokban, de az állás, járás előkészítése mindig ugyanazt a sorrendet és terápiát szükséges hogy kövesse.

Gyógytorna elemei:
Fontos hogy minden gyógytorna órán valamivel tovább haladjon a mozgás, erősítés, funkció javítás, illetve a terhelés megéreztetése! Először átmozgatással javasolt kezdeni. Ez bénult, vagy csak nagyon kevéssé mozgó alsó végtag esetén passzív ( a gyógytornász által végzett) technikákkal minden alsó végtagi ízületre kiterjedően történjen, majd jöhet az aktív( a Beteg által végzett) egyre erősebb torna. Az izmok szelektív erősítése után komplex, összetettebb, majd eszközökkel is kiegészített összetett torna ajánlott! Fontos megjegyeznem, hogy az igazi, hatékony erősítéshez hozzátartozik, hogy a Beteg fáradtságot, az óra végére kellemes kimerültséget érezzen, mert ez jelenti azt, hogy nem csak a komfort-zónán belül mozgattuk az izmokat, vagyis megfelelő terheléssel dolgoztunk!
A célirányos alsó végtag gyakorlatokon túl a felegyenesedés, járás előkészítéséhez elkerülhetetlen a törzsizmok és a gerinc felkészítése a továbbiakra. A gerinc átmozgatása, gerinctorna, a törzsizmok (has-hátizmok) erősítése feltétlenül szükséges! A karok tornája, karizmok erősítése a járást segítő eszköz használatát támogatja majd, hiszen amíg csak az elején vagyunk a járásnak, sétának a karok bizony elég sok súlyt visznek majd a lábak teljes felerősödéséig!

A torna eszközei:
A lábak és a karok erősítéséhez is alkalmasak  a kar és lábsúlyok amik tépőzárral a csuklóra vagy a bokára erősíthetőek, így a fogása sem okoz gondot. A gumiszalag jól kiegészíti a torna elején elindított kimozgatást, mert a Beteg úgy tudja magát átmozgatni, hogy közben a szalag támasztásával pótolja a még hiányzó izomerőt! A gerinc tornája háton,oldalt majd hason fekvő helyzetben, később négykézláb, ülve, vagy gimnasztikai labdán ülve kivitelezhető és jól felépíthető tornasort tudunk kialakítani. Amíg az alsó végtagok nem elég erősek egy átüléshez a Fit-Ballra addig segítséggel, vagy bordásfalba, illetve asztalba kapaszkodással mindenképpen segítsük a Pácienst!
A továbbiakban a felállás gyakorlása (leüléssel, majd újra felállással) végzendő, aztán egy helyben állva történő járógyakorlatok betanulása következik. Az első lépések megtétele előtt fontos a minél pontosabb helyes testtartás kialakítása, a lehető legjobb és legszimmetrikusabb súlyelosztás a két alsó végtagon. Majd elindulhatnak az első lépések, nem túl messzire haladva ülő alkalmatosságtól, mert gyakran fordul elő szédülés, bizonytalanság, vagy egyszerűen csak gyengeség és a kezdeti öröm és lelkesedés miatt sem szabad a Páciens biztonságát kockáztatni!

A járást segítő segédeszközök:
Érdemes a nagyobb biztonság miatt járókerettel kezdeni, de ezt lehetőség szerint mielőbb letenni, mert túlságosan átveszi a terhelést, illetve csökkenti a mozgásteret, ezáltal lassítja a fejlődést! Ezután hárompontos (háromlábú) majd egypontos (egylábú, normál bot) alkalmazható. Mankók közül a könyökmankó stabil és jó az elinduláshoz, ennek dozírozása 2, majd 1 mankó használatával történik.
A járást segítő eszközök használatának vagy inkább letételének ideje nagyon fontos, és szakember megfelelő segítsége, illetve munkája kell ahhoz, hogy időben kikerüljön a mozgásból, illetve a mindennapokból. Sajnos azt látom időnként, hogy nem elég következetes, vagy idő előtt abbahagyott torna miatt a Beteg kezében marad az eszköz. Ez inkább gondot okoz később, mint javulást, mert nagyban befolyásolja majd a tartást, terhelést és okozhat váll-, nyakfájdalmakat, kéz ízületeinek fájdalmát, vagy a használt oldallal ellentétes oldal helytelen terhelését, emiatti fájdalmát! Egyszóval jól időzítsük az eszköztől való megválást!

Kívánok minden állni, járni tanulónak kitartást, hitet és az újra aktivitáshoz örömöt, egyre nagyobb mozgásteret!

Pap Andrea
andrea@papandrea.hu
www.papandrea.hu

Spondylarthrosis ankylopoethica- Bechterew kór

Bevezető:
Régen Bechterew kórnak hívták, mára a tüneteket is meghatározó latin neve van érvényben annak a merevséggel, fájdalommal, majd később komoly mozgásbeszűkölést okozó ízületi betegségnek amely ma hazánkban a második leggyakoribb a reumatológiai kórképek közül.

Tünetek:
Specifikus tünetei nincsenek a betegségnek, ezért a diagnosztizálása nem könnyű, de mivel sajnos elég gyakori a reumatológia palettáján, az orvosok általában időben felismerik. Akkor a legmegtévesztőbb, ha fiatalon jelentkezik, ilyenkor  a családi halmozódás figylemeztethet idejében. Általában deréktáji, vagy háti fájdalommal kezdődik főleg éjjel, illetve hajnalban. Ennek oka az ellazult izmok miatti fokozott terhelés a szerkezetre, amely mikor merevedni kezd, már rugalmatlanná és fájdalmassá válik. Jellemző még a hát reggeli merevsége, amely eleinte mozgatásra azért enyhül, ezzel együtt a fájdalom is csökken. A Betegek nagy részénél más ízületek is érintettek lesznek, például térd, csípő, később közvetetten a gerinc hajlított helyzetben kialakuló merevsége miatt a vállak lesznek egyre szűkebb mozgásúak.
A kórlefolyás végső stádiumában a csigolyák közötti ízületekben teljesen megszűnik a mozgás, a gerinc teljesen merevvé válik, hajlított görnyedt tartás alakul ki. Ilyenkor már a légzés is nehezített a bordakosár mozgásának beszűkülése miatt, ennek következtében léphet fel tüdőfibrózis, nehézlégzés, fáradékonyság.

Terápia, gyógytorna:
Ennél a betegségnél is a korai felismerés a legnagyobb segítség az állapotjavításhoz! Mivel akár kamaszkorban, vagy fiatal felnőttkorban is jelentkezhet, érdemes a diagnózis felállítása után a mielőbbi gyógytornát elkezdeni. Fiatalabb, rugalmasabb ízületeknél általában az állapotfenntartás esélyesebb, de későbbiekben is karban tartható a mozgás a megfelelő gyógyszeres kezeléssel, és ezzel párhuzamosan,  rendszeresen és kitartóan végzett gyógytornával.
Mivel a betegség célpontja  a gerinc ízületei, ez a terület igényel fokozottabb figyelmet. Nagyon fontos a gerinc izmainak rugalmasan tartása, a mozgások minél nagyobb terjedelmének fenntartása! Itt intenzívebben vehetjük kezelésbe a testet különböző masszázs- és manuális technikákkal! Mivel az SPA (spondylarthrosis ankilopoethica) hatására a törzs hajlott helyzetben akar rögzülni ezt próbáljuk ellensúlyozni a gerinc “egyenesítő izmainak” erősítésével, tornájával. Hason fekvő és négykézláb helyzetben végzett gyakorlatok a legeredményesebbek, fokozva a homorítást, illetve a domborítás-homorítás harmóniájának megtartását!
Későbbiekben, ha az állapot már rögzült, akkor a deformitásnak megfelelően szükséges a gerinc és a környező ízületek intenzív aktív átmozgatása. Feszegetés, fájdalmat okozó passzív torna tilos! Mivel a szerkezet rögzül egy idő után, a lágyrészek meszesednek ez nem vezet úgysem eredményre, viszont fokozza a gyulladást, károsítja, rontja a meglévő állapotot!

Javasolt Terápiák:
Első és legfontosabb a rendszeresség, kitartás egy személyre szabott, célirányos, szakszerű gyógytornához!
Jót tesz mind a mozgás, mind a terhelés csökkentése szempontjából az úszás és a hidroterápia.
Szakember által kidolgozott egyénre szabott gyógytorna, ami későbbiekben önállóan Beteg otthonában is végezhető.
A légzőkapacitás megőrzésesre légzőtorna, séta, kerékpározás. Kocogás, futás nem ajánlott, mert ez tovább károsíthatja a gerinc ízületeit, illetve térdet, csípőt az “ütközés”, “rázkódás”, merev szerkezetre gyakorolt nem kedvező terhelés miatt!

A várható eredmények a gyógytorna és a megfelelő gyógyszeres kezelés mellett az izmok és ízületek mozgásásnak karban tartása, állapotjavítása, fájdalomcsökkenés, jobb közérzet, önállóság, napi rutin fenntarthatósága! Fontos a mielőbbi mozgásterápia, amely biztosítja a tovább fenntartható, teljesebb életet!

Pap Andrea
andrea@papandrea.hu
www.papandrea.hu

Spasztikus bénulás

Bevezető:
Egy terhesség, egy gyermekvárás, egy készülődés mindig izgalommal, félelemmel, aggodalommal teli. Kavarognak az érzések, az öröm, eufória, kétségek és félelem vizei között, sajnos sokszor  a környezetben élők rémtörténetei , vagy az internet nyújtotta olvasmányok ijesztő információáradatai sem könnyítik meg a várakozás örömétől távol tartani az aggályokat. A baba érkezésekor sajnos előfordul, hogy komplikációk lépnek fel, de az is, hogy egy egészségesen születő gyermek szenved el később egészségkárosodást. Az eredmény néha olyan maradandó mozgásszervi (esetleg ezzel együtt szellemi) fogyatékosság ami merev, rögzült végtagokkal, megváltozott szerkezettel, a mozgás és járás visszamaradásával, vagy teljes elvesztésével jár. Ezek nagy része gyermekeknél a spasztikus bénulás.

A spaszticitás okai:
Kockázati tényező lehet koraszülöttség, gyors vagy nehéz szülés, későbbiekben gyenge immunrendszert megtámadó vírusfertőzés ami a maradandó mozgásszervi rendellenességet okozza. Ha a szülés következménye a bénulás, akkor az agyi érintettség miatt szellemi károsodás is gyakran előfordul. A csecsemőkorban vírusfertőzés miatti betegség nem okoz szellemi elmaradást, de nem kezelt állapotban széklettel, vizelettel, testváladékkal terjedhet. Szerencsére ma már védőoltással (kötelező) ez kivédhető!

Tünetek:
Mozgásszegénység, merevség, később kóros végtagállás, deformált helyzetű izületek jellemzőek. A betegség azonban nem minden gyermeknél egyforma; létezik hemiplégia (féloldali), diplégia (két alsó végtag), quadriplégia (mind a négy végtag), monplégia (egy végtag). Természetesen amennyiben a kárososdás csak mozgásszervi, akkor a legenyhébb eset ha csak egy végtag deformitása van jelen.

Terápia:
A gyógytornász mind a diagnózis felállításában, mind  a terápiában fontos személy. A mozgatás minél korábbi megkezdése nagyon jelentős a későbbiek szempontjából! Koraszülöttek esetén már az inkubátorban meg kell, hogy kezdődjön! Későbbiekben, a mozgásfejlődés szakaszainak megfelelően meg kell próbálni a mozgást kiváltani, a megfelelő reakciókat provokálni. A merev, kötött, spasztikus izmok kimozgatása passzív (átmozgató, masszírozó) vagy aktív (a gyermek mozog) technikákkal egyaránt! Ahogy a baba növekszik és figyelme, értelme fejlődik fontos egyre több ingert adni neki eszközökkel, játékokkal, mert a  motivációja  a mozgásra, helyzetváltoztatásra és helyváltoztatásra a fejlődés és gyógyulás szempontjából döntő jelentőséggel bír!
Amikor a gyermek már idősebb korú, a károsodás mértéke szabja meg a lehetőségeket, a jövőbeli mozgásterápiát. Általában a növekedés befejeződése szabja meg a végleges határt a fejlődésnek és lehetőségeknek. A felülés, felállás, vagyis a felegyenesedés a legfontosabb ahhoz, hogy a gyermek önállósága minél nagyobb lehessen majd! Éppen ezért ajánlott a gyógytorna több formáját beilleszteni a kezelésbe, és a célirányos, specifikus, szelektív izomerősítés mellett nagy hangsúlyt fektetni az egyensúly fejlesztésére, a járás, állás elemeinek betanítására, kialakítására, rögzítésére a mozgás-, és járásmintákban!

Alsó végtagok:
Az alsó végtagok hajlított helyzetben rögzülnek, merev a térd, nyújtása fájdalmas, teljes nyújtás nem is lehetséges. Emiatt a csípő és térdízület terhelhetősége lényegesen kisebb, nem beszélve a boka és lábfej deformitása miatti járásproblémáról. A megoldás a passzív nyújtás, masszázs, a feszítő, nyújtó izmok aktív, erősítő tornája.
Felső végtagok:
A karok szintén hajlított helyzetben rögzülnek, ezt tovább fokozza az álláskor, járáskor egyensúlyozáshoz szükséges hajtó mozgás, amihez szintén a hajlítás kell. A vállak kötöttek, nyújtáskor fájdalmasak, de viszonylag jól lazíthatóak a megfelelő technikákkal! A kéz mozgása, az ujjak mozgatása külön terápiás részt érdemel, mert a karok merevsége a kéz finommozgásainak javításával némileg kompenzálható!
Gerinc:
Asszimmetrikus, hajlított helyzetű tartás a jellemző, ezért fontos a törzsizmok izomegyensúlyának helyreállítása, a gerinc izmainak tornája, a tartás javítása. Fontos ennek begyakorlása álló (statikus) vagy mozgó (dinamikus) helyzetben is, emellett a koordinációs és egyensúly gyakorlatokkal szükséges összekötni egy-egy mozdulatsort.

Nagy fájdalom, félelem, kétségbeesés, ha gyermekünk betegsége, izmainak spaszticitása, mozgásának korlátai  a jövőben való nehezebb boldogulását vetítik elő. Az esélyt az önállóságra, a könnyebb életre nagyban növeli, ha kezelése, mozgásterápiája, gyógytornája mielőbb elkezdődik. Az eleinte talán nehézkes, fájdalmas gyakorlatok idővel már kedveltté, automatikussá válnak és lassan de kitartóan növelve a gyakorlatok skáláját nagyobb tér, több lehetőség és örömtelibb élet bontakozik ki számukra! Sok sikert kívánok minden ” kis harcosnak” minden bátor lépéshez!

Pap Andrea
andrea@papandrea.hu
www.papandrea.hu