Teljes STROKE utáni rehabilitáció

Bevezető:
A STROKE szót,(más néven agyvérzés, szélütés) már meghallani is felkavaró, legtöbbször tragédiát sejtet, riadalmat kelt. Sokak környezetében, ismeretségi körében jelentkezett már, így a legtöbb ember számára nem ismeretlen az ezután bekövetkező állapot. Sajnos manapság már olyan gyakori, hogy külön figyelemfelhívó ismertetőt is adnak bizonyos TV-csatornákon,hogy miről és hogyan lehet rögtön felismerni és mi a teendő. Az agyvérzés súlyossága és a maradandó tünetek nagyon változékonyak, kortól és alapállapottól, regenerálódó képességtől egyaránt függ, de előfordulása akár enyhe, akár súlyos mindenképpen megváltoztatja az egyén egész életét!

Következmény:
A Beteg aki egyszer már átélte az “ütés” bármilyen súlyossági fokát mindenképpen a kockázati csoportban marad akkor is, ha tünetei nem voltak maradandóak, vagy inkább csak figyelmeztető jellegűek. Sajnos ez a ritkább csoport, mert a “valódi” STROKE nem kíméletes, váratlanul érkezik és súlyos, életminőséget meghatározó, maradandó tüneteket okoz. Leginkább jellemző azokra akik megfeszített, stresszes, bizonyítási, megfelelési feszültséggel teli életet élnek, a dohányzás, alkohol, szív-és keringési betegségek jelenléte tovább fokozhatja a kockázatot. Eddig inkább az idősebb korosztály volt veszélyben ma már nem ritka a 30-as, 40-es éveiket élők érintettsége sem!
A STROKE bekövetkezte után a betegségből kifolyólag is teljes életmódváltás szükséges, mert a jövőben már nem folytatható ugyanúgy az élet. A leggyakoribb tünetegyüttes a féloldali érintettség, a beszédképesség romlása, a mozgás, egyensúly és koordináció zavara, pszichés funkciók érintettsége. Valamennyire minden tünet javítható leginkább az első 1 éven belül, de ez egyénileg változó és nem kiszámítható.

Későbbi életmód:
Azt mindenképpen figyelembe kell venni, hogy az addigi életmód és életritmus nem folytatható tovább, ezt maga az állapot is befolyásolja. A Beteg helyzete a családot és a közvetlen környezetet is érinti, hiszen ápolásra szorul, az életminőség fenntartásához átalakítások szükségesen a lakáson belül és a családon belül is. A címben említett telje STROKE rehabilitáció számomra azt jelenti, hogy az első időszak gyógytornája után , miután a lehető legtöbb eredményt és a funkció javítást, ép oldal erősítést és törzsizom erősítést elértük, a jövőre nézve szükséges hosszabb és áttekintőbb az egész napi tevékenységet segítő gyakorlatsor megtanítása a fontos!
Tapasztalatom az, hogy az orvosilag meghatározott 1 év és az orvosi szakvélemény ami lezárja a javulás lehetőségét nagyon fontos, de nem kőbe vésett szabály. Az, hogy a jelen orvostudományi helyzetben az állapot nem javítható nem ugyanazt jelenti, hogy a funkció az adott testi és pszichés kondíciókkal nem fokozható!
Persze tilos hiú ábrándokat ültetni a Páciens lelkébe és hitegetni teljes gyógyulással, de megtervezhető egy olyan élet a realitásokon belül ami egy élhető és kedvező kilátást jelenthet a jövőre nézve!

Lehetőségek:
Én most egy állapot elemzését írnám itt most le, mert az ennél súlyosabb, vagy enyhébb érintettség is mást határoz meg. Ha a maradandó testi és pszichés tünetegyüttes egy; féloldali érintett, beszéd értő és válaszolni képes, a lakásban bottal közlekedni tudó, széklet és vizelet ürítést szabályozni tudó, önállóan étkező, érdeklődését megtartott Páciens akkor a jövőbeni lehetőségek tágabb spektrumon mozognak! Nagyon fontos, hogy a családi életben az előzőekhez hasonlóan, vagy még inkább részt tudjon venni. Ehhez a legfontosabb, hogy legyenek feladatok amiket ő végez el. Konyhai tevékenységek, háztartási teendők, ha járóképes, vagy hosszabb útra kerekesszék is rendelkezésre áll, akkor a bevásárlásból se maradjon ki. A beszéd képesség minél magasabb szintre fejlesztése az egyik legalapabb dolog ahhoz, hogy a szociális életben ne érezze magát kirekesztettnek! A család türelme, de nem szánalma ami fontos ehhez, na és persze a folyamatos gyakorlás! A jelenlegi társadalmi életben a kommunikáció nagyon fontos ahhoz hogy az egyént elfogadják és kapcsolatot akarjanak vele létesíteni. Sajnos a mai rohanó világban nem sok embernek van türelme végighallgatni, vagy értelmezni akadozó beszédet, így ennek javításával sokat tehet Beteg azért, hogy ne maradjon ki az egyébként számára is végezhető napi teendőkből akár a házon kívül is!

Összefoglalva:
Egy ilyen eset súlyosságtól függetlenül a Beteg és családja életét egyaránt meghatározza. Sajnos sokszor megrázó “ítélet” hangzik el már a kórházban arról, hogy mire lesz képes a Páciens a jövőben. Tragikus és félelemmel telinek tűnik a jövő sok akadállyal és küzdelemmel és ami a leginkább meghatározza a lelki állapotot az, hogy ez egy életre szól. Nem szeretném csökkenteni az orvosi diagnózis és a zárójelentésben leírtak fontosságát, mert az az állapot meghatározása, de a gyógytorna és a folyamatos foglalkozások még sokat javíthatnak az állapoton egy kerekebb élethez! A mozgáson keresztül az új testi adottságokkal új lehetőségek építhetőek, fokozható a járás biztonsága, a stabilitás, egyensúly, teherbírás és a jó közérzet is!

Mindenkinek kívánok erővel teli, aktív szép napokat!

Pap Andrea
andrea@papandrea.hu
www.papandrea.hu

Spasztikus bénulás

Bevezető:
Egy terhesség, egy gyermekvárás, egy készülődés mindig izgalommal, félelemmel, aggodalommal teli. Kavarognak az érzések, az öröm, eufória, kétségek és félelem vizei között, sajnos sokszor  a környezetben élők rémtörténetei , vagy az internet nyújtotta olvasmányok ijesztő információáradatai sem könnyítik meg a várakozás örömétől távol tartani az aggályokat. A baba érkezésekor sajnos előfordul, hogy komplikációk lépnek fel, de az is, hogy egy egészségesen születő gyermek szenved el később egészségkárosodást. Az eredmény néha olyan maradandó mozgásszervi (esetleg ezzel együtt szellemi) fogyatékosság ami merev, rögzült végtagokkal, megváltozott szerkezettel, a mozgás és járás visszamaradásával, vagy teljes elvesztésével jár. Ezek nagy része gyermekeknél a spasztikus bénulás.

A spaszticitás okai:
Kockázati tényező lehet koraszülöttség, gyors vagy nehéz szülés, későbbiekben gyenge immunrendszert megtámadó vírusfertőzés ami a maradandó mozgásszervi rendellenességet okozza. Ha a szülés következménye a bénulás, akkor az agyi érintettség miatt szellemi károsodás is gyakran előfordul. A csecsemőkorban vírusfertőzés miatti betegség nem okoz szellemi elmaradást, de nem kezelt állapotban széklettel, vizelettel, testváladékkal terjedhet. Szerencsére ma már védőoltással (kötelező) ez kivédhető!

Tünetek:
Mozgásszegénység, merevség, később kóros végtagállás, deformált helyzetű izületek jellemzőek. A betegség azonban nem minden gyermeknél egyforma; létezik hemiplégia (féloldali), diplégia (két alsó végtag), quadriplégia (mind a négy végtag), monplégia (egy végtag). Természetesen amennyiben a kárososdás csak mozgásszervi, akkor a legenyhébb eset ha csak egy végtag deformitása van jelen.

Terápia:
A gyógytornász mind a diagnózis felállításában, mind  a terápiában fontos személy. A mozgatás minél korábbi megkezdése nagyon jelentős a későbbiek szempontjából! Koraszülöttek esetén már az inkubátorban meg kell, hogy kezdődjön! Későbbiekben, a mozgásfejlődés szakaszainak megfelelően meg kell próbálni a mozgást kiváltani, a megfelelő reakciókat provokálni. A merev, kötött, spasztikus izmok kimozgatása passzív (átmozgató, masszírozó) vagy aktív (a gyermek mozog) technikákkal egyaránt! Ahogy a baba növekszik és figyelme, értelme fejlődik fontos egyre több ingert adni neki eszközökkel, játékokkal, mert a  motivációja  a mozgásra, helyzetváltoztatásra és helyváltoztatásra a fejlődés és gyógyulás szempontjából döntő jelentőséggel bír!
Amikor a gyermek már idősebb korú, a károsodás mértéke szabja meg a lehetőségeket, a jövőbeli mozgásterápiát. Általában a növekedés befejeződése szabja meg a végleges határt a fejlődésnek és lehetőségeknek. A felülés, felállás, vagyis a felegyenesedés a legfontosabb ahhoz, hogy a gyermek önállósága minél nagyobb lehessen majd! Éppen ezért ajánlott a gyógytorna több formáját beilleszteni a kezelésbe, és a célirányos, specifikus, szelektív izomerősítés mellett nagy hangsúlyt fektetni az egyensúly fejlesztésére, a járás, állás elemeinek betanítására, kialakítására, rögzítésére a mozgás-, és járásmintákban!

Alsó végtagok:
Az alsó végtagok hajlított helyzetben rögzülnek, merev a térd, nyújtása fájdalmas, teljes nyújtás nem is lehetséges. Emiatt a csípő és térdízület terhelhetősége lényegesen kisebb, nem beszélve a boka és lábfej deformitása miatti járásproblémáról. A megoldás a passzív nyújtás, masszázs, a feszítő, nyújtó izmok aktív, erősítő tornája.
Felső végtagok:
A karok szintén hajlított helyzetben rögzülnek, ezt tovább fokozza az álláskor, járáskor egyensúlyozáshoz szükséges hajtó mozgás, amihez szintén a hajlítás kell. A vállak kötöttek, nyújtáskor fájdalmasak, de viszonylag jól lazíthatóak a megfelelő technikákkal! A kéz mozgása, az ujjak mozgatása külön terápiás részt érdemel, mert a karok merevsége a kéz finommozgásainak javításával némileg kompenzálható!
Gerinc:
Asszimmetrikus, hajlított helyzetű tartás a jellemző, ezért fontos a törzsizmok izomegyensúlyának helyreállítása, a gerinc izmainak tornája, a tartás javítása. Fontos ennek begyakorlása álló (statikus) vagy mozgó (dinamikus) helyzetben is, emellett a koordinációs és egyensúly gyakorlatokkal szükséges összekötni egy-egy mozdulatsort.

Nagy fájdalom, félelem, kétségbeesés, ha gyermekünk betegsége, izmainak spaszticitása, mozgásának korlátai  a jövőben való nehezebb boldogulását vetítik elő. Az esélyt az önállóságra, a könnyebb életre nagyban növeli, ha kezelése, mozgásterápiája, gyógytornája mielőbb elkezdődik. Az eleinte talán nehézkes, fájdalmas gyakorlatok idővel már kedveltté, automatikussá válnak és lassan de kitartóan növelve a gyakorlatok skáláját nagyobb tér, több lehetőség és örömtelibb élet bontakozik ki számukra! Sok sikert kívánok minden ” kis harcosnak” minden bátor lépéshez!

Pap Andrea
andrea@papandrea.hu
www.papandrea.hu