Betegségtudat, egészségtudat

Bevezető:
A fenti két szó gyors átgondolásával az elsőről nagyobbrészt negatív a másodikról pozitív érzés jut eszünkbe. Pedig az igazság valahol félúton van. A betegségtudat is lehet kóros és állapotrontó ugyanannyira mint a betegséget el nem fogadó, a kezelést elutasító Páciens túlzott és irracionális egészségtudata.

Betegségtudat folyamata:
Kisgyerek korunktól tapasztalunk magunkon betegségeket. Orrfolyás egy náthától, esés utáni sérüléseket, kisebb nagyobb traumákat. Megtanuljuk ezeket tudomásul venni, elfogadni, kigyógyulni belőlük, majd folytatni mindennapi, megszokott életünket. Megtanulunk tudatosan betegnek, vagy egészségesnek lenni.
Sajnos a betegségeknek csak egy csoportja ilyen lefolyású, vannak maradandó, hosszan tartó, vagy netán tartós egészségkárosodást okozó problémák is. A betegségtudat, a tudatos betegség később felnőtté válásunk folyamán rögzül, kisgyerekként viszonylag nehezen vagy csak közvetlen környezeti hatások alapján különböztetjük meg a normálisat az “abnormálistól”.
A betegségtudat szerepe, hogy a problémát felismerve kivédjük a további károsító tényezőket, védjük testünket, pihenni, gyógyulni hagyjuk. A baj ott kezdődik, ha a betegség elmúltával is, beleragadva a beteg periódusba, továbbra is gyengének, mozgáskorlátozottnak, BETEG-nek kezeljük magunkat! Ha már nincs meg a szervi károsodás és a működések is helyreálltak,vagy a kívánt célt elértük ez az énkép a további fejlődés akadálya, vagy visszaesés indítója lehet!
Másik szélsőség, ha apró, funkciót nem, vagy csak kevéssé befolyásoló korlátozottságot élünk meg annál jóval nagyobb problémaként. Ez komoly akadályt képezhet az amúgy meglévő, jól működő területeken, idővel valóban megbetegítve azokat!

Egészségtudat lefolyása:
Mi sem nagyobb öröm és teljesség, ha mosolyogva kijelenthetjük; “igen, egészséges, vagyok!”
De vajon akkor is így van e ez, ha valójában a test fájdalommal, vagy korlátozottságot okozó tünetekkel küzd, esetleg már mindennapi funkciókat befolyásoló jeleket is ad?
A túlzott egészségtudat legalább olyan gond lehet mint a betegségtudat felerősödése! El nem fogadott probléma, hárítás, legyintés, idő előtti kezelés abbahagyás, önámítás következménye több olyan funkcióra is kiterjedő egészségkárosodás lehet amely komolyabb és összetettebb kezelést kíván majd, mint amit az elején kellett volna!
Valóban jó erősnek lenni, valóban fontos az erőnket tartani, ha kell néha erőfeszítéssel is, de csak akkor, ha testünk jelzéseit,a felszólító tüneteket előtte már elemeztük, elfogadtuk és szakemberek bevonásával a megfelelő gyógymódot már alkalmazzuk!

Találjuk meg az arany középutat!
Harcolni az egészségért amikor és ahogy kell, engedni a betegségnek annyit amennyit kell , ez lehet a megfelelő hozzáállás!

Mindenkinek kívánok erőben és harmóniában gazdag mindennapokat!

Pap Andrea
andrea@papandrea.hu
www.papandrea.hu