Matrac választás gyógytornász szemével

Bevezető:
A hozzám fordulók gyakori problémája a reggeli ébredésnél, felkelésnél beköszönő deréki-, háti-, vagy nyaki fájdalom amelyet leginkább a merevség, kötöttség, húzó fájdalom jellemez. Sokszor ez csak időszakosan jelentkezik, de van akinél hosszabb ideje, erősebben, vagy gyengébben de szinte állandó kísérője a reggeleknek. A legfurcsább az amikor valaki speciális, kifejezetten a gerincproblémákkal küzdő embereknek kínált gyógymatrac vétele után számol be továbbra is fennálló panaszokról, vagy éppen az új matrac használata óta jelentkező kellemetlen érzésekről.
Ennek elkerüléséhez szeretnék néhány javaslatot, gondolatot hozzá fűzni szakmai szemmel, amivel remélem segítek néhány a fentiekben leírt tünetekkel jelentkezőnek megoldást találni.

A gerinc problémái:
Általánosságban megközelítve a dolgot beszélünk olyan gerincbetegségről, degenerációról, amely a csigolyák felszínét, a csigolyák közötti porckorongot, vagy az izomegyensúly megbomlását, végül ezen hármas egység együttes elváltozását eredményezik. Ez járhat a terhelhetőség csökkenésével, diszkomfort érzéssel, de alakulhat gyengébben vagy erősebben deréki vagy háti fájdalommá is, ami már a mindennapokat is befolyásolja.
Mint minden betegségnél itt is nagyon fontos a regeneráció, ehhez pedig megfelelő mennyiségű, minőségi alvás is szükséges. Alvás közben az izmok ellazulnak, az anyagcsere lelassul,  a vízszintes helyzettől a porckorongok folyadékkal feltöltődnek, jó esetben az egész test tehermentesedik, pihen.
Ha az alvás kevés, vagy feszült annak oka lehet a nem megfelelő fekhely is. Az hogy ki milyen széles ágyon, milyen pózban érzi jónak az alvását egyénileg változik, de ha már van egy alap probléma ami a gerincet érinti akkor azt nagyon is figyelembe kell venni.

Különbségek:
A gerincet érintő szerkezeti elváltozásoknál krónikus esetben egy olyan az anatómiai helyzettől eltérő, megváltozott struktúra alakul ki ami különbséget tesz a fekhely helyes megválasztása esetén is.
Krónikus gerincbetegeknél különböző rögzült tartás és gerinchelyzet alakulhat ki attól függően, hogy mi az oka a betegségének, illetve hogy mennyire tudtak az izmok rugalmasak maradni, vagy tónusban maradni.
Típusa szerint van olyan Beteg akinek merevvé, kötötté, rugalmatlanná vált a törzse, a gerince kiegyenesedett, a mozgások korlátozottak, háton-, hason-, és oldalfekvésben is csak minimális az egyes szakaszok mozgásterjedelme. A legegyszerűbb tesztje az effajta gerincnek a domborítás, homorítás gyakorlása. Ennél a mozgásnál ugyanis látható és érezhető is, hogy a deréki és a nyaki szakasz is mindkét irányba kötött, vagy mindkét irányban csak enyhén mozgatható.
A másik típus a nagyon laza ízületű, gerincet jól mozgatni tudó csoport, de az ízületek körüli izmok gyengék, általában vékony, törékeny típus. Jellemezheti még a térdek hátra hajlása álláskor, illetve a vállak könnyű mozgása, forgása, a vállízület szinte kiemelkedhet a helyéről hátraforduláskor nyújtott kézzel, vagy kulcsoláskor a törzs mögött.
A harmadik fajtája a gerinc elváltozásainak a fokozott deréki homorulat és az e melé társuló  fokozott háti domborulat. Ez a szerkezet is kötött, merev, előre hajoláskor a gerinc mereven dől, a derék vonala nem, vagy csak kicsit változik.

A fentiekben megemlített három típust leginkább az izomállapot szempontjából érdemes elkülöníteni kötött, merev, vagy laza, tónusvesztett izomzatra. Az izomállapot felismerése segíti végeredményben a helyes matrac mellett döntést, a jó alátámasztás kiválasztását!
A merev, kiegyenesedett gerincű, kötött izomzatú, a törzs mozgásában korlátozott személyeknek a kemény, többrétegű, de merev alátámasztást is tartalmazó matracot ajánlanám. A szivacs legyen kemény, kézzel is csak erővel benyomható. A matrac vastagsága mindegy, a lényeg a keményebb alátámasztás. A merev, kiegyenesedett gerincű emberek általában háton fekszenek, az ehhez megfelelő nyak-, fej alátámasztás is fontos (Egy leleményes lakberendezési áruház már gyárt a fekvő pozíciókhoz külön megfelelő párnákat- IKEA) A gerinc csontos szerkezetét a kemény alátámasztás megtartja, az izmok úgy tudnak ellazulni, hogy eközben nem nyúlnak a megszokott állapotukhoz képest túl, így felkeléskor nem érzik úgy magát az ember, mintha megkínozták volna.
A másik két típust egy csoportba sorolnám matracválasztáshoz. Puha, a test vonalát követő, úgynevezett memóriahabos többrétegű matracot javasolnék. Ez a gerinc és a test vonalát olyan formán követi ami mindenkinek személyre szabott, hiba tehát nem lehet. A kellemesen puha, de mégis alátámasztó rétegek és a szivacs a laza ízületeket gyengéden fogja alá, a csontos részeket nem nyomja, így szabad utat ad az anyagcserének. A deréki és háti ívben is fokozott személyek pedig a legmegfelelőbb alátámasztást kapják, és háton fekvésnél sem lóg a levegőben a derekuk, vagy oldalfekvésben sem húzódik le a törzsük kellemetlen, szokatlan irányba.
A reggelek így könnyebbek lehetnek, a napok pedig energikusabban telhetnek el.  Egy szakember által végzett vizsgálat segít kideríteni melyik típusba tartozunk, így könnyebb olyan fekhelyet biztosítani magunknak ami hosszú távon megőrizni a jó állapotot, vagy segíti a meglévő problémák kezelését!

Kellemes, nyugodt alvást, és feltöltődéssel induló szép napokat kívánok mindenkinek!

Pap Andrea
andrea@papandrea.hu
www.papandrea.hu

Krónikus vállfájdalom

Bevezető:
Nagyon gyakori tünet a vállban tompán, majd egyre erősebben kialakuló kellemetlen érzés,  amely később állandó égő, szúró, pattogó, majd terhelésre és karemelésre fokozódó fájdalmát okozza. Határozott akadályt jelent a mozgásban, mindennapokban, sportolásban egyaránt. Nem arról a fájdalomról és mozgásbeli problémáról beszélek most ami törés, vagy műtét után alakul ki a vállban, hanem arról a fajta vállproblémáról ami úgy szoktak jellemezni Pácienseim amikor az okáról beszélünk, hogy “egyszer csak elkezdődött”.

Vállmozgások:
Általában a kar mozgásai és a vállízület igénybe vétele munka és mindennapok függvénye. Van aki íróasztalnál ül és szinte észre sem veszi, hogy vállának mozgásterjedelme nem kihasznált, vagy azt hogy már be is szűkült. Van aki pakol és ezért sokszor végez karemelést, nyújtózást, ebben az esetben viszont rögtön feltűnik egy fájdalom vagy probléma, de talán gyorsabban is kezelésre kerül, hiszen szükséges az állapot helyreállítása a napi tevékenységhez. A napi ingadozás is megfigyelhető, van aki reggel, van aki délután, vagy estére érzi a tünetek felerősödését. Ez már általában utalhat is a kialakulás okára!

Állapotfelmérés:
Ezen esetben is, mint általában minden terápiánál és gyógytornánál érdemes megkeresni, vagy körvonalazni az okokat!
A mozgás vizsgálatánál a mozgásbeszűkülés mértékétől és irányától függően az érintett izom, vagy izomcsoport meghatározható, ahogyan az is, hogy a tünetek mire erősödnek, vagy enyhülnek. Általában a vállmagasság fölé emelés,vagy visszaengedése a karnak onnan, illetve az előre vagy hátra forgatás a vállban okoz húzó, fájó érzést, de jelentkezhet az ízület “bicsaklása” vagy erőteljes pattogása is. Kar emelésekor, mivel a részek egymással összefüggenek a nyaki szakaszban, vagy a karba lefelé sugározhatnak zsibbadással, vagy húzódással kapcsolatos érzések.

Gyógytorna:
Általában a váll körüli izomzatban valamelyik izom ínhüvelyének kónikus gyulladása, vagy ennek lezajlása utáni ín megvastagodás, vagy az ízfelszínek felrostozódása, kopása (arthrózis) okozza a kezelendő állapotot. Jelentkezhet csupán egy enyhe bizonytalan érzés a vállmozgások közben kifejezetten a vállban égő érzésként. Jelentkezhet mozgás közben erős fájdalomként a vállban bizonyos (általában felemelő) mozdulatra, vagy fájdalom nélkül pattogással, kattogással a vállízületben.
A gyógytorna minden esetben nagyjából egyformán kezdődik. Az adott terület nyújtása, kimozgatása, manuálterápiája, aktív-passzív mozgatása az első lépés. Természetesen ez csak akkor lehet, ha a terület nincs gyulladásban. Gyulladt, akut esetben először annak lecsillapodását kell elérni (gyógyszer, gyógyhatású készítmények, pihentetés) majd utána kapcsolódhat be a mozgásterápia.
A fájdalmas váll a mozgatás elhanyagolása miatt általában már csapott és petyhüdtebb izomzatú, kevésbé terhelhető, elgyengült. Ezért a kimozgatásos első fázis után mielőbb az erősítést és a tonizálást is   be kell kapcsolni a mozgássorba!
Lentről a kezek felől indítjuk az erősítő gyakorlatokat a kéz, csukló, könyök majd a váll gyakorlataival amiket később eszközökkel, súlyokkal, mozgást könnyítő, vagy épp ellenállást képező eszközös gyakorlatokkal színesítünk!
A cél visszakapni a megfelelő mozgásterjedelmet, megszüntetni a fájdalmat. Rendszeresen végzett, jól összeállított gyógytorna gyakorlatsor ezt általában segíti, irányítja és eredményeket hoz!

Fontos:
Krónikus vállfájdalom, illetve mozgásbeszűkülés esetén az első fázisként említett manuálterápia nagyon lényeges, megalapozó része a kezelésnek és bázisa  a gyógyulás elősegítésének! A továbbiakban végzett mozgások fokozatosan felépített elemeket tartalmaznak amik személyre szabott esetben jelentenek igazán hatékony terápiát! Az interneten illetve gyógyászati boltokban kapható CD-k, DVD-k az én véleményem szerint jók és használhatóak a váll mozgásainak fokozására és a javulás elősegítésére, de általában nem elegendőek. Szakember által végzett állapotfelmérés és gyógytorna összeállítása a leginkább hatékony és célirányos. Túl későn elkezdett megfelelő mozgásterápia a váll mozgásának maradandó beszűkülését, fájdalom állandósulását, vagy rendszeres visszatértét jelentheti! Lépjünk időben a gyógyulásért!

Szép napokat és a borús időt elriasztó nagy mosolyokat kívánok!

Pap Andrea
andrea@papandrea.hu
www.papandrea.hu